Közös kampányt indít az európai politika két nagyágyúja
Közös kampányt hirdetett Marie Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője és Matteo Salvini, az olasz jobbközép Liga vezetője az olasz párt Vasárnapi nagygyűlésén - Írja az MTI
Közös kampányt hirdetett Marie Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője és Matteo Salvini, az olasz jobbközép Liga vezetője az olasz párt Vasárnapi nagygyűlésén - Írja az MTI
A 2024-es európai parlamenti választások előtt mintegy 9 hónnappal indíthaja meg Ursula von der Leyen az újraválasztási kampányát, amelyben épp a választók érdekesek a legkevésbé. Míg Európában meghatározó lehet a szerdai bizottsági elnöki beszéd és az EP-választás, addig Magyarországon az önkormányzati voksolással együtt zajló kampány várhatóan kevesebb hangsúlyt kap. Magyar kormányzati kritikák és politikai csapdák színesítik von der Leyen politikai játszmázását, miközben Emmanuel Macron is kihasználhatja a vitákat, hogy Párizs számára megszerezze a legfontosabb uniós pozíciót. Egy az Orbán Viktor vezette kabinetet bosszantó szabályozás felemlegetésével Ursula von der Leyen viszont magához édesgetheti Párizst.
Megbeszélések kezdődtek a nigeri és a francia hadsereg között egyes francia egységek kivonásáról Nigerből, ahol a hatalmat puccsal átvevő junta több mint egy hónapja követeli a francia katonák távozását - közölte a francia védelmi minisztérium.
A nigeri junta csütörtökön felfüggesztette a francia nagykövet diplomáciai mentességét, és elrendelte, hogy a rendőrség toloncolja ki az országból Sylvain Ittét.
Az Európai Unión belül egyre feszültebbé válik a bővítési vita az utóbbi időben, miután Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter is állást foglalt a kérdésben. Különösen Ausztria foglalt határozottan állást, hogy egyelőre nincs itt az ideje a felvételnek, míg Charles Michel már 2030-ra új tagokat látna az államszövetségben, csak erről épp az Európai Bizottságot nem tájékoztatta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont egyre többször áll ki a bővítés mellett.
Emmanuel Macron francia elnök Európa és a Nyugat "meggyengülésének kockázatára" figyelmeztetett egy olyan nemzetközi kontextusban, amelyben a hatalmak közötti versengés egyre fokozódik.
Továbbra sem tölti be senki az Európai Bizottság főközgazdászi posztját, mert Emmanuel Macron francia elnök megfúrta Fiona Scott Morton amerikai versenyjogi szakérő kinevezését. Párizs kifogásolta, hogy korábban a legnagyobb techcégek lobbistájaként dolgozott, valamint aggályosnak tartották, hogy egy EU-n kívüli állampolgárt nevezne ki a Bizottság. Viszont a szakértőt nem sikerült kiütniük egy befolyásos brüsszeli pozícióból.
Emmanuel Macron szerdán megerősítette, hogy Franciaország nem ismeri el "ukrán területek Oroszország általi annektálását". A francia elnök ezt azok után jelentette ki, hogy egyik elődje, Nicolas Sarkozy "illuzórikusnak" nevezte "a visszatérést a múltba" a Krímet illetően.
A csendes-óceáni térség korábban egyértelműen az Egyesült Államok érdekszférájába tartozott, de a világ nem igazán fordított különösebb figyelmet a világvégi szigetekre. A kínai felemelkedés azonban a térség státuszát is megváltoztatta, és ide irányította a globális szereplők figyelmét. Megindult a versenyfutás a korábban jelentéktelennek titulált apró szigetállamokért. A két globális rivális Egyesült Államok és Kína mellett más államok is igyekeznek kapcsolatokat kialakítani a térségben - írja az Al-Jazeera.
Július 26-án katonai puccs zajlott le Nigerben. A Száhel-övezet országában ez nem számít egyedi jelenségnek. Nigerben az 1960-as függetlenséget követően instabil politikai környezet alakult ki, állandóak a puccsok és az erőszakos katonai összecsapások. A mostani események azonban némileg mások, mint az eddigiek. Niger volt eddig a francia érdekek utolsó bástyája a Száhel-övezetben, most ez is elveszhet. Nézzük meg, mi történik most Nigerben és miért veszélyes a most kialakult helyzet.
A Nigériában bekövetkezett katonai puccsra válaszul Franciaország evakuálja állampolgárait a nyugat-afrikai országból - derül ki a francia külügyminisztérium keddi közleményéből. A lépésre azután kerül sor, hogy Mohamed Bazoum elnököt múlt szerdán egy junta megbuktatta, amely a hetedik katonai hatalomátvétel volt Nyugat- és Közép-Afrikában az utóbbi három évben. A politikai instabilitás tüntetéseket váltott ki a nigeri francia érdekeltségek ellen, a tüntetők többek között támadást intéztek a francia nagykövetség ellen is.
Szankciókkal sújtotta a nigeri katonai hatalomátvétel vezetőit a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) vasárnap Abujában tartott rendkívüli tanácskozásán.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) határozottan elítélte a nigeri katonai puccsot, és Mohamed Bazoum elnök azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelte. Eközben az amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott a hatalmából eltávolított elnökkel és az ország korábbi vezetőjével, míg a francia államfő szombatra összehívta a nemzeti védelmi és biztonsági tanácsot.
Narendra Modi indiai miniszterelnök volt a díszvendége pénteken a francia nemzeti ünnep alkalmából a párizsi Champs-Élysées sugárúton rendezett nagyszabású katonai díszszemlének, Modi Emmanuel Macron államfő mellett foglalt helyet a dísztribünön.
India egy közel 3 milliárd euró értékű haditengerészeti vadászgépekre vonatkozó megállapodást tervez aláírni Franciaországgal a héten Narendra Modi miniszterelnök eheti franciaországi látogatása során - írja a Bloomberg.
Oroszország és Ukrajna vezetése azzal vádolja egymást, hogy példátlan támadást készítenek elő a Zaporizzsjai Nukleáris Erőmű (ZNPP) ellen. Ukrajna szerint az oroszok telerakták az erőművet robbanószerekkel, Moszkva szerint pedig ma éjjel nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják meg az ukránok a létesítményt.
Európa a jövő, más jövő pedig nem létezik, ezért minél erősebbé kell tenni, és nem szabad hagyni, hogy szétrombolják a múltba forduló erők - jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német államfő kedden Drezdában.
Majdnem egy hete kezdődtek a francia zavargások, miután egy videó járta be az internetet, amin francia rendőrök lelőnek egy 17 éves algériai származású futárt. Az események hatására először Párizs külvárosában, Nanterre-ben, majd hamarosan más francia nagyvárosokban is tüntetések robbantak ki. Sokan a 2005-ös zavargásokhoz hasonlítják a helyzetet, azonban a mostani események sok szempontból eltérnek a korábbiaktól; valójában évtizedes feszültségek kibontakozását láthatjuk.
A több napja tartó franciaországi zavargások szombaton mérsékeltebben zajlottak, miután országszerte több tízezer rendőrt vezényeltek ki az utcákra. A zavargások miatt Emmanuel Macron elnök elhalasztotta németországi állami látogatását, ami a 2018-as "sárgamellényes" tüntetések óta a legsúlyosabb válságot jelenti vezetése számára. A fokozott rendőri jelenlét és a biztonsági intézkedések ellenére az összecsapások folytatódtak különböző városokban, köztük Párizsban, Marseille-ben és Strasbourgban. A belügyminisztérium az erőszak csökkenéséről, de a letartóztatások számának növekedéséről számolt be az előző éjszakákhoz képest - számolt be a Reuters.
Franciaországban a negyedik egymást követő éjszaka voltak zavargások a rendőri brutalitás miatt, amely során meghalt egy tinédzser. A hatóságok szerint több mint 1300 embert tartóztattak le eddig. A belügyminisztérium jelentése szerint 79 rendőr sérült meg az éjszaka folyamán, és több mint 1350 autó gyulladt ki a káosz közepette.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
